A csapat reggel 10 órakor indult Budapestről, a Keleti pályaudvarról. Két egymás melletti kabinban kapott helyet a 8 fiatal és a három kísérő felnőtt. Volt, aki olvasott, volt aki zenét hallgatott és énekelt, a legtöbben ettek, ittak, és egymást heccelték. Már itt elkezdett összeállni a csapat, látszott, hogy nagyon jó a hangulat.
Az 5-6. órában már kezdett elfáradni a csapat, hiszen az ablakot nem lehetett kinyitni, a légkondicionáló pedig elég soványan tolta a friss levegőt.
Az utazás monotóniáját egyetlen esemény törte meg: Belgrádtól nagyjából másfél órányira száz futballszurkoló szállt fel a vonatra, állig felfegyverkezett, páncélos rohamrendőrök kíséretében.
Ezután kicsit nehezebb volt a folyosón közlekedni, és a mosdó előtt is hosszabb lett a sor, de semmi különös nem történt: rend volt és fegyelem.
A szálloda, nem tegnap épült, valamikor a 80-as években lehetett új. Az idő alaposan megrágta már, a legtöbb ajtó nyikorog, a csap csöpög, de lényeg: minden tiszta, és a vacsora talán nem volt világbajnok, de a reggeli már finom és bőséges volt.
Emellett lázasan készülődünk a bemutatkozó programunkra. Minden csapat előad egy 5-8 perces kis produkciót, amit a többiek általában kitörő lelkesedéssel és tapssal jutalmaznak. Reméljük, a miénk is tetszeni fog nekik – mi megteszünk mindent a színpadon is, és majd a pályán is.
Zajkó Roland
Belgrád 2011. május 11.